Szöveg: Sólyom Tamás

Szundít már az állomás,
Csak néha egy-egy villanás zavar.
Üldögélek az ócska padon,
A vonatjegyem morzsolgatom,
A gitár s a táska annyit jelent,
hogy útnak indul a One Man Band.

Refrén:

Hív egy emlék, egy kedves kép,
Hív egy emlék;-
Ház, ahol én zenélek,
Egy ház, ahova visszatérek,
Ház, ahol a szerelmem vár,
Szólít a csendben...

Vékony vonal a nappalom
S én fáradt kézzel rajzolom megint.
Mindig egy újabb útra várva
Lábam egyre a régit járja.
Megborzongat a hűvös szél,
S a szélben az álmom vissza-visszatér.

Refrén.

És este újra a színpadon
És dallam pendül a hangszer húrjain.
De visszhangozva bennem él
És a magányomban elkisér
És senki nincs, aki vígasztal,
Csak a messziről jött könnyű dal.

Refrén.

Szólít a csendben...